ADRIA INTERKULTURÁLIS EGYESÜLET

Elhatározva az ADRIA INTERKULTURÁLIS EGYESÜLET létrehozását, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban Ptk.) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (továbbiakban Ectv.), és az adománygyűjtés és közhasznúság egyes kérdéseiről szóló 350/2011.(XII.30.) Kormányrendelet rendelkezéseinek megfelelve a tagok az alábbi tartalommal fogadják el a szervezet alapszabályát:

I. Az Egyesület neve, székhelye

1.         Az Egyesület neve:                 ADRIA INTERKULTURÁLIS EGYESÜLET
2.         Az Egyesület rövidített neve:     ADRIA EGYESÜLET
3.         Az Egyesület elnevezése angol nyelven: ASSOCIAZIONE INTERCULTURALE ’ADRIATICA’ 4.         Az Egyesület székhelye:                        8960 Lenti Harangláb út 36.
               
5.         Az Egyesület honlapjának címe:            adriaticaintercultura.org
6.         Az Egyesület jogállása:             önálló jogi személy
7.         Az Egyesület működési területe: Az Egyesület Magyarország területén működik, hasonló célú külföldi szervezetekkel kapcsolatot tart fenn, azokban tagsági jogviszonyt létesíthet.
8.         Az Egyesület alapító tagjainak nevét és lakóhelyét tartalmazó tagnévsor az alapszabály 1. számú mellékletét képezi.

II. Az Egyesület célja, tevékenysége  

1. Az Egyesület célja:  
Az évezredes közös történelmi múlttal rendelkező Adria-tenger menti népek történelmének, nemzetiségeinek, múltjának, gazdaságának, kultúrájának, nyelvi emlékeinek feltárása, megismerése; gondozása; tudástárak (online és hagyományos könyvek, kéziratok, egyéb dokumentumok archívumának) létrehozása; a mai modern társadalmi és kulturális kapcsolatok erősítése, együttműködések, közösségi tevékenységek, előadások, azok megrendezése, illetve a megrendezésében való részvétel folyamatos civil és szakmai párbeszédek keretében; a közös múltnak a jövő generáció felé történő átadása és a mindenkor aktuális társadalmi formában történő beépítésének támogatása.  

2. Az Egyesület tevékenysége:  
Az Egyesület céljai elérése érdekében fokuszál, mint interkulturális kapcsolatépítés egyfelől a tradíciók bázisán, másfelől az új dél-nyugat-európai civil és szakmai érdekek felismerésével, artikulálásával és többnyelvű közreadásával. Ennek érdekében az Egyesület tagjai célirányosan latba vetik megszerzett és mozgósítható kapcsolataikat, a közös múlt és a reálisan fejleszthető közös jövő kapcsolódásainak ébren tartása érdekében fórumokat szerveznek, kiállítások, kiállítás cserék, különféle kiadványok (bulletin, albumok, két és többnyelvű szöveggyűjtemények, digitális periodikák) mozgóképes kultúrtörténeti produkciókat hoznak létre, közös kutatásokat végeznek szakmai és civil társadalmi körök bevonásával, kihasználva a korszerű digitális világ széles eszközparkját, a kapcsolatépítés és kapcsolattartás mellett rendszeres platformot biztosítanak különösen az ifjúsági kultúrjavak cseréje és gondozása érdekében célirányú támogatások, források bevonásával.  

III. Tagdíj  

1. Az Egyesület rendes tagjai vagyoni hozzájárulásként tagdíjat fizetnek. A tagdíj éves összege 15.000,- Ft, amelyet az Egyesület jogerős bejegyzésétől számított 8 napon belül, ezt követően pedig minden év március 31. napjáig kötelesek megfizetni az Egyesület pénztárába készpénzben vagy az Egyesület mindenkori bankszámlájára történő átutalással. Az Egyesület megalakulását követően az újonnan belépő tag a tagsági jogviszonya keletkezésének évében a tagdíj időarányos részét köteles megfizetni a tagsági jogviszony keletkezésétől számított 8 napon belül az Egyesület pénztárába készpénzben vagy az Egyesület bankszámlájára átutalással. Ezt követően pedig minden év március 31. napjáig köteles megfizetni az Egyesület pénztárába készpénzben vagy az Egyesület mindenkori bankszámlájára történő átutalással.  

2. A tagok – a tagdíj megfizetésén túl – az Egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.

IV. Az Egyesület működésére vonatkozó általános szabályok  

Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.  

V. A nyilvántartásba-vételi és változásbejegyzési kérelem benyújtása  

A nyilvántartásba-vételi kérelem illetve a változásbejegyzési kérelem benyújtására az Egyesület elnöke köteles.  

VI. Az Egyesület tagsága  

1.         Az Egyesületi tagság:  

Az Egyesületnek:  
a)         rendes és
b)         pártoló tagjai lehetnek.  

1.1.      Az Egyesület rendes tagja lehet az a természetes személy – állampolgárságra való tekintet nélkül –, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki az egyesület célkitűzésével egyetért, továbbá az alapszabályban foglalt rendelkezéseket elfogadja.  

1.2.      Az egyesület pártoló tagja lehet minden olyan gazdálkodó szervezet, intézmény, vagy magánszemély – állampolgárságra való tekintet nélkül –, amely vagy aki az Egyesület tevékenységét vagyoni hozzájárulás befizetésével, illetve más adományokkal kívánja segíteni.

2.         A tagsági jogviszony keletkezése            

2.1. Az egyesületi rendes tagság az alapításkor az Egyesület nyilvántartásba vételével, az alapítást követően a belépési nyilatkozat elnökség általi elfogadásával keletkezik. A belépési nyilatkozatot az elnökséghez kell benyújtani, amely szerv a kérelem beérkezésétől számított 30 napon belül, egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással határoz a tagfelvételről. Határozatát annak meghozatalát követő 5 napon belül írásba foglaltan igazolt módon kell megküldeni a tagfelvételt kérelmező számára. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektromos tértivevény). Az esetleges elutasító döntés esetén jogorvoslatnak helye nincs.  

2.2. A tagok személyére vonatkozó adatok nem nyilvánosak.  

2.3. A pártoló tagok felvételéről az elnökség előterjesztése alapján a Közgyűlés dönt. A jogi személy pártoló tag jogait képviselője útján gyakorolhatja. A pártoló tagnak nincs szavazati joga, vezető tisztségviselővé nem választható.  

3.         A tagsági jogviszony megszűnése  

3.1. A tagsági jogviszony megszűnik
a) a tag kilépésével;
b) a tag kizárásával;
c) a tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;
d) a tagsági jogviszony Egyesület általi felmondásával.  

3.2. A tag tagsági jogviszonyát az Egyesület elnökségéhez címzett írásbeli nyilatkozattal bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti. A tagsági jogviszony az írásbeli nyilatkozatnak az elnökséghez történő megérkezése napján szűnik meg.  

4.         A rendes tag jogai  
a)         Az Egyesület tagja jogosult az Egyesület tevékenységében részt venni.
b)         A közgyűlés határozatainak meghozatalában szavazati joggal rendelkezik.
c)         Az Egyesület tevékenységével, illetve működésével kapcsolatban észrevételeket, javaslatokat tehet. A vezető tisztségviselőktől felvilágosítást kérhet az Egyesület tevékenységéről, indítványt tehet a közgyűlés napirendi pontjaira.
d)         Betekinthet az Egyesület nyilvántartásaiba, jogosult igénybe venni az Egyesületnek a tagok részére biztosított szolgáltatásait.
e)         Az Egyesület tagja részt vehet az Egyesület rendezvényein, összeférhetetlenségi és elfogadó nyilatkozata alapján az Egyesület bármely vezető tisztségére megválasztható és újraválasztható.
f)         Az Egyesület rendes tagja a vezető tisztségviselő megválasztásakor, és az Egyesület legfőbb döntéshozó szerve egyéb határozatai meghozatalakor személyenként egy szavazattal rendelkezik.
g)         Az Egyesület rendes tagjait egyenlő jogok illetik.
h)         A tag tagsági jogait személyesen gyakorolhatja.   Minden rendes tagnak egy szavazata van. A rendes tag szavazati jogát akkor gyakorolhatja, ha az Egyesület felé tagdíj elmaradása nincs.   A rendes tag a közgyűlésen a szavazati jogát meghatalmazott képviselője útján is gyakorolhatja. A képviselő részére adott meghatalmazást teljes bizonyító erejű magánokirati formában írásba kell foglalni és azt a közgyűlés levezető elnökének a közgyűlés kezdetén átadni.   A rendes tagok egytizede írásban az ok és a cél megjelölésével rendkívüli közgyűlés és rendkívüli elnökségi ülés összehívását kezdeményezheti.  

5.           A pártoló tag jogai:  
a)         Tanácskozási joggal rész vehet az Egyesület közgyűlésén;
b)         A pártoló tag(ok) az Egyesület rendezvényeire meghívható(ak);
c)         Javaslatokat tehet, véleményt nyilváníthat az Egyesület működésével kapcsolatban.  

6.         A rendes tag kötelezettségei:  
a)         Az Egyesület tagja köteles az Alapszabályban meghatározott tagi kötelezettségek teljesítésére.
b)         Az Egyesület tagja köteles megfizetni a közgyűlés által meghatározott éves tagdíjat minden év március 31. napjáig, illetőleg az új belépő tagnak a belépési kérelem elfogadásáról szóló tájékoztatás kézhezvételétől számított 8 napon belül kell időarányosan az éves tagdíjat a házipénztárba készpénzben vagy az Egyesület bankszámlájára történő átutalás útján megfizetni. Az Egyesület tagdíja: évi 15.000,- Ft.
c)         Az Egyesület tagja köteles megtartani, illetve teljesíteni a közgyűlés határozataiban foglaltakat.
d)         Az Egyesület tagja nem veszélyeztetheti az Egyesület céljának megvalósítását, és az Egyesület tevékenységét.
e)         Köteles a lakcímét annak megváltozását követő 8 napon belül az elnökségnek bejelenteni.

7.           A pártoló tag kötelezettségei:  
a)         Köteles megtartani az Alapszabály rendelkezéseit, illetőleg az Egyesület határozatait;
b)         Köteles teljesíteni az Egyesület tevékenységével kapcsolatosan önként elvállalt feladatait és befizetni az Egyesületnek a vállalt vagyoni hozzájárulást és ezzel elősegíteni az Egyesület célkitűzéseinek megvalósítását.  

8.           A tagsági jogviszony felmondása  

8.1.      Ha az Alapszabály a tagságot feltételhez köti, és a tag nem felel meg ezeknek a feltételeknek, az Egyesület a tagsági jogviszonyt 30 napos határidővel felmondhatja. A felmondásról az elnökség előterjesztésére az Egyesület közgyűlése dönt.  

8.2.      Ha a tag tagdíjhátraléka eléri a 6 (hat) hónapot, tagsága megszűnik. Ilyenkor a tagot a nyilvántartásból törölni kell. A nyilvántartásból való törlésről az elnökség tájékoztatja a tagot a hat hónapos határidő letelte előtt 30 nappal. Amennyiben a tag a tájékoztatás után sem teljesíti tagdíj fizetési kötelezettségét, az a kilépési nyilatkozattal egyenértékű.  

9.           A rendes tag kizárása
 
9.1.      A tagnak jogszabályt, az Egyesület alapszabályát vagy közgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartása esetén a közgyűlés – bármely egyesületi tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére – a taggal szemben kizárási eljárást folytathat le, ezért az alapszabály a kizárást lefolytató szervet és a tisztességes eljárást biztosító szabályokat meghatározta. Ezek a pártatlanság biztosítása, az érintett tag meghallgatása a kizárás előtt, lehetőség biztosítása a védekezés előterjesztésére. A tag kizárására irányuló kezdeményezést az elnökséghez kell bejelenteni. A bejelentett kezdeményezést az elnök vagy az elnök akadályoztatása esetén az elnök által kijelölt elnökségi tag terjeszti a közgyűlés elé. A kizárásra irányuló eljárás megindítását a közgyűlés határozattal rendeli el. A kizárási eljárásban a tagok a közgyűlésre meg kell hívni azzal a figyelmeztetéssel, hogy a szabályszerű meghívása ellenére történő távolmaradása a közgyűlés megtartását és a határozathozatalt nem akadályozza. A közgyűlésen biztosítani kell számára a védekezési lehetőséget. A közgyűlésen a tag képviselővel is képviseltetheti magát.  

9.2.      A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A határozatot a közgyűlésen szóban kihirdetik, és az érintett taggal a határozat meghozatalától számított 8 napon belül írásban, igazolható módon [pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként feladva / a tagnak az elektronikus levelezési címére kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény)] is közölni kell.  

9.3.      A kizárásról rendelkező határozattal szemben fellebbezésnek nincs helye, a kizárt tag az Egyesület székhelye szerint illetékes törvényszéktől 30 napon belül kérheti a közgyűlési határozat felülvizsgálatát (Ptk. 3:35.§-3:37.§).  

9.4.      A pártoló taggal szemben kizárási eljárás nem folytatható le.  

9.5.      A kizárás tárgyában hozott határozat alapján, a jogorvoslatra nyitva álló határidő eredménytelen eltelte után a tag jogviszonya megszűnik. A tagsági jogviszony megszűnése esetén az Elnök a tagot a nyilvántartásból törli.  

10.         Jogszabályt, Alapszabályt, vagy az Egyesületi határozatot sértő, vagy az Egyesület céljával összeegyeztethetetlen tagi magatartás esetén alkalmazható jogkövetkezmények, és a taggal szembeni eljárás szabályai:  

10.1.    A jogszabályt, az Alapszabályt vagy az egyesületi határozatot sértő, vagy az Egyesület céljával összeegyeztethetetlen tagi magatartás esetén alkalmazható jogkövetkezmények a figyelmeztetés és az Egyesület rendezvényétől, illetve rendezvényeitől történő eltiltás legfeljebb egy év időtartamra.  

10.2.    A jogszabályt, az Alapszabályt vagy az egyesületi határozatot sértő, vagy az Egyesület céljával összeegyezhetetlen tagi magatartás miatt jogkövetkezmény alkalmazására irányuló eljárást az elnökség elnöke vagy tagja(i) javaslatára a közgyűlés rendeli el.  

10.3.    A jogkövetkezmény alkalmazására irányuló eljárásban az érintett egyesületi tagot az Egyesület elnöke, tagja vagy a közgyűlés által e feladatra kijelölt más személy (a továbbiakban: vizsgáló) jegyzőkönyv felvétele mellett meghallgatja.  

10.4.    A vizsgáló jegyzőkönyv felvétele mellett meghallgatja továbbá azokat a személyeket is, akik az ügyhöz tartozó bizonyítandó tényekről tudomással bírnak. A vizsgáló okiratokat szerez be, tisztázza a tényállást, és a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján 30 napon belül elkészíti a közgyűléshez címzett határozati javaslatát.  

10.5.    A határozati javaslat elkészítésétől számított 15 napon belül az elnökség köteles összehívni a közgyűlést. A közgyűlés megtárgyalja a vizsgáló által jogkövetkezmény alkalmazása tárgyában hozott határozati javaslatot.  

10.6.    A vizsgálat adatainak ismeretében bármely egyesületi tag indítványozhatja a határozati javaslat módosítását, illetve módosított tartalmú határozati javaslat elfogadását.  

10.7.    Az összehívott közgyűlés a megvitatott, illetve módosított határozati javaslatról az ügy megtárgyalását követően nyomban határoz.  

10.8.    A közgyűlés az egyesületi taggal szemben hátrányos jogkövetkezményként – fentieknek megfelelően – figyelmeztetést, az Egyesület valamely rendezvényétől illetve rendezvényeitől legfeljebb egy év időtartamra eltiltást alkalmazhatja.  

10.9.    A jogkövetkezmény alkalmazásáról rendelkező közgyűlési határozatban fel kell tüntetni a jogorvoslati jogra vonatkozó tájékoztatást. A jogkövetkezmény alkalmazásáról rendelkező közgyűlési határozatot meg kell indokolni. A határozatot a taggal írásban közölni kell.  

10.10.  A hátrányos jogkövetkezménnyel sújtott tag az Egyesület székhelye szerint illetékes törvényszéktől kérheti a közgyűlési határozat felülvizsgálatát.  (Ptk. 3:35.§-3:37.§)  

VII. Az Egyesület szervezeti felépítése és működése  

1.         Az Egyesület szervei:  
–           Közgyűlés
–           Elnökség  

A Közgyűlés

2.        Az Egyesület döntéshozó szerve a tagok összességéből álló Közgyűlés. A rendes tag jogosult a közgyűlésen részt venni, szavazati jogát gyakorolni, a Közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni. A Közgyűlés évente legalább egy alkalommal ülésezik.  

3.         A közgyűlés nem nyilvános; azon a tagokon és az ügyvezetésen kívül a közgyűlés összehívására jogosult által meghívottak és az Alapszabály vagy a közgyűlés határozata alapján tanácskozási joggal rendelkező személyek vehetnek részt. [Ptk. 3:74.§ (1) bekezdés]  

4.         A közgyűlés hatáskörébe tartozik  
a)         az alapszabály módosítása;
b)         az Egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;
c)         a vezető tisztségviselő megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása;
d)         az éves költségvetés elfogadása, a tagdíj megállapítása;
e)         az éves beszámoló – ezen belül az ügyvezető szervnek az Egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének – elfogadása;
f)         a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az Egyesülettel munkaviszonyban áll;
g)         az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az Egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a felügyelőbizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt;
h)         a jelenlegi és korábbi Egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők vagy más Egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;
i)          a végelszámoló kijelölése;
j)          döntés mindazon kérdésekben, amelyet a jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal.  

5.         A közgyűlés határozathozatala  

5.1. Az Egyesület alapszabályának módosításához, az Egyesület egyesüléséhez és szétválásához a közgyűlés háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Az Egyesület céljának módosításához és az Egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.  

5.2. Mindazokban az ügyekben, amelyekben a határozathozatalhoz nem szükséges a jelenlévő tagok vagy a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata, a közgyűlés a határozatait a jelenlévő tagok egyszerű szótöbbségével hozza meg. Szavazategyenlőség esetén a szavazást meg kell ismételni. Ismételt szavazategyenlőség esetén a határozati javaslatot el nem fogadottnak kell tekinteni.  

6.         A közgyűlés összehívásának, lebonyolításának, a közgyűlés helye meghatározásának, a közgyűlési meghívó tartalmának, a napirendnek, a közgyűlés tisztségviselőinek, a levezető elnök megválasztásának, a határozatképességnek, a szavazásnak, a jegyzőkönyv-vezetésnek, valamint a határozatok kihirdetésének szabályai.

6.1       A közgyűlést az elnök – akadályoztatása esetén bármely elnökségi tag – írásban a javasolt napirend közlésével az Egyesület székhelyére vagy a tagok többségének előzetes jóváhagyásával meghatározott más helyre hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektromos tértivevény). A közgyűlést elektronikus vagy papírra kinyomtatott meghívóval kell összehívni. A meghívót olyan időben kell kézbesíteni a tagok részére, hogy a kézbesítés napjától a tervezett közgyűlés napjáig terjedő idő legalább 15 nap legyen. A meghívóhoz csatolni kell a már rendelkezésre álló határozati javaslatokat és az előterjesztők indokolását.  

6.2.      A meghívónak tartalmaznia kell
a)         az Egyesület nevét és székhelyét;
b)         a közgyűlés helyét, idejét;
c)         a javasolt napirendi pontokat. A meghívónak tartalmaznia kell továbbá a közgyűlés határozatképtelensége esetére a megismételt közgyűlés helyszínét és időpontját, és az arra történő felhívást, hogy a megismételt közgyűlés az eredeti napirendi pontok tekintetében a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes lesz, ha azt az eredeti időpontot legalább három (3) és legfeljebb tizenöt (15) nappal követő időpontra hívják össze.  

6.3.      A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák. A közgyűlési meghívó kézbesítésétől, illetve közzétételétől számított 3 napon belül a tagok az elnöktől kérhetik a napirend kiegészítését, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában az elnökség 2 napon belül dönt. Ha a napirend kiegészítése iránti kérelemről az elnökség nem dönt, vagy azt elutasítja, a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában.  

6.4.      A közgyűlési meghívót az Egyesület székhelyén és honlapján nyilvánosságra kell hozni.

6.5.      Az Egyesület az ülését a székhelyén vagy a tagok többségének előzetes jóváhagyásával meghatározott más helyen tartja.  

6.6.      Ha az Egyesület ülését nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen valamennyi részvételre jogosult jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához.  

6.7.      Az Egyesület ülésén a szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésben hozható határozat, kivéve, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul.  

6.8.      A közgyűlést az Egyesület elnöke, akadályoztatása esetén az Egyesület valamelyik tagja vezeti.  

6.9.      A közgyűlés a napirendi pontok tárgyalását megelőzően egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással megválasztja a levezető elnök személyét, továbbá a jegyzőkönyvvezető és két jegyzőkönyv hitelesítő személyét, valamint szükség esetén a két fős szavazatszámláló bizottságot.

6.10.    A közgyűlés határozatképes, ha a szavazati joggal rendelkező tagok több mint fele jelen van. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell. A közgyűlés a határozatokat nyílt szavazással hozza meg: a vezető tisztségviselők megválasztásáról és visszahívásáról titkos szavazással dönt. Bármelyik tag indítványára a közgyűlés úgy határozhat, hogy a megjelölt napirenddel kapcsolatban titkos szavazással határoz. Ha egy tag vagy alapító valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni.  

6.11.    A tagok határozatukat a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével hozzák meg. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
a)         akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
b)         akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
c)         aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
d)         akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója;
e)         aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
f)         aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.  

6.12.    A közgyűlésen hozott határozatokat a levezető elnök szóban kihirdeti. A közgyűlési határozatokat a meghozataluktól számított 15 napon belül a jelen nem lévő érintettekkel írásban igazolható módon közölni kell.  

6.13.    A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvben meg kell jelölni az Egyesület nevét, székhelyét, a közgyűlés helyét, idejét, a közgyűlés levezető elnökének, jegyzőkönyvvezetőnek, a jegyzőkönyv hitelesítőknek a nevét. A jegyzőkönyvben fel kell tüntetni a javasolt illetve elfogadott napirendet, a hozzászólásokat, az egyes napirendi pontokkal kapcsolatban hozott határozatokat (meghatározott sorszámokkal ellátva), azok tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók, ellenzők valamint a szavazástól tartózkodók száma (ha lehetséges, személye) megjelölésével, mellékelve a megjelentek aláírásával a jelenéti ívet. A jegyzőkönyvet a közgyűlés elnöke, a jegyzőkönyvvezetőnek megválasztott személy és a közgyűlés tagjai közül választott 2 hitelesítő tag aláírásával hitelesíti.  

6.14.    A hitelesített jegyzőkönyvet a Határozatok Tára Könyvben kell nyilvántartani, amelyet bárki előzetes egyeztetés alapján az elnökségnél, vagy a Közgyűlés időtartama alatt bármikor megtekinthet. A Határozatok Tára Könyvet akként kell vezetni, hogy abból megállapítható legyen a határozatok tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők vagy tartózkodók számaránya (ha lehetséges, személye is).  

6.15.    Az elnök vagy az elnök akadályoztatása esetén az elnök által kijelölt elnökségi tag köteles a közgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha
a)         az Egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
b)         az Egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy
c)         az Egyesület céljainak elérése veszélybe került.  

6.16.    A 6.15. pont alapján összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az Egyesület megszüntetéséről dönteni.  

7.         Határozathozatal ülés tartása nélkül  

7.1.      Az alapszabály a határozathozatalt ülés tartása nélkül is lehetővé teszi. Az ilyen határozathozatalt az ügyvezetés a határozat tervezetének a tagok részére történő megküldésével kezdeményezi. A tagok számára a tervezet kézhezvételétől számított legalább nyolcnapos határidőt kell biztosítani arra, hogy szavazatukat megküldjék az ügyvezetés részére.  

7.2.      Az ülés tartása nélküli döntéshozatal során az alapszabály határozatképességre és szavazásra vonatkozó rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a határozathozatali eljárás akkor eredményes, ha legalább annyi szavazatot megküldenek az ügyvezetés részére, amennyi szavazati jogot képviselő tag jelenléte a határozatképességéhez szükséges lenne ülés tartása esetén.  

7.3.      Ha bármely tag az ülés megtartását kívánja, a legfőbb szerv ülését az ügyvezetésnek össze kell hívnia.  

7.4.      A szavazásra megszabott határidő utolsó napját követő három napon belül – ha valamennyi tag szavazata ezt megelőzően érkezik meg, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napjától számított három napon belül – az ügyvezetés megállapítja a szavazás eredményét, és azt további három napon belül közli a tagokkal. A határozathozatal napja a szavazási határidő utolsó napja, ha valamennyi szavazat korábban beérkezik, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napja.  

Az Elnökség  

8.         Az elnökség az Egyesület 4 elnökségi tagból álló ügyvezető szerve, amely dönt mindazon kérdésekben, amelyet jogszabály vagy alapszabály nem utal a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.   Az elnökség tagjait a közgyűlés választja meg 5 év határozott időtartamra. A vezető tisztségviselőket az Egyesület tagjai közül kell megválasztani. Az elnökség tagjai: elnök és két elnökségi tag  

9.    Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás:
a./ a megbízás időtartamának lejártával;
b./ visszahívással;
c./ lemondással;
d./ a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;
e./ a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;
f./ a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.   A vezető tisztségviselő megbízatásáról az Egyesülethez címzett, az Egyesület másik vezető tisztségviselőjéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat. Ha a jogi személy működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.  

10.       Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja.   A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell. A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet vezető tisztségviselő, aki közügyektől eltiltó ítélet hatálya alatt áll (Btk. 61.§ (2) bekezdés i) pont). Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.  

11.       Az Egyesület első vezető tisztségviselői:  

11.1.  Az Egyesület elnöksége:            
Az Egyesület elnöke: Név: Kronauer Éva Lilla
Anyja neve: Monori Erzsébet Lakóhelye: 2644 Borsosberény, Petőfi út 157.
Megbízás kezdő időpontja: 2021.08.25. Megbízás lejárata: 2026.08.24.  

Az Egyesület elnökségének tagjai:    
Név: Framarin Giacomo
Anyja neve: Marchetto Maria Lakóhelye: 8960 Lenti Harangláb út 36.
Megbízás kezdő időpontja: 2021.08.25. Megbízás lejárata: 2026.08.24.    

Név: Bedin Maurizio  
Anyja neve: Lerizzi Agnese Lakóhelye: 26100 Vicenza, str Scuole Anconetta 186 (Olaszország) Megbízás kezdő időpontja: 2021.08.25. Megbízás lejárata: 2026.08.24.  

Név: Dr. Mikulás Gábor  
Anyja neve: Késmárky Anikó Lakóhelye: 6000 Kecskemét, Csokonai u. 2/a.
Megbízás kezdő időpontja: 2024.05.25. Megbízás lejárata: 2029.05.24.  

A vezető tisztségviselők díjazásban nem részesülnek, azonban az Egyesülettel kapcsolatosan felmerülő tényleges kiadásaik számlával igazolt részének megtérítésére [pl.: ügyintézés során gépjármű használattal kapcsolatosan felmerült költségek (Szt. szerint), stb.] igényt tarthatnak.  
Az Egyesület törvényes képviseletét a vezető tisztségviselő (elnök, elnökségi tagok) látja el. A vezető tisztségviselő képviseleti jogát önállóan gyakorolja. A képviseli jog gyakorlásának terjedelme: általános.   Az Egyesületet a vezető tisztségviselők akként jegyzik, hogy a kézzel vagy géppel előírt, előnyomott egyesület neve alá vagy fölé nevüket önállóan, az aláírási címpéldánynak megfelelően írják alá.  

12.  Az ügyvezetés hatáskörébe tartozik:
a./ az Egyesület napi ügyeinek vitele, a hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;
b./ a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése;
c./ az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése;
d./ az Egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;
e./ a közgyűlés összehívása, a tagság és az Egyesület szerveinek értesítése;
f./ az elnökség által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;
g./ részvétel a közgyűlésen és válaszadás az Egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;
h./ a tagság nyilvántartása;
i./ az Egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;
j./ az Egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;
k./ az Egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele;
l./ a tag felvételéről való döntés; m/döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal.  

13.       Az elnökség üléseit szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal tarja. Az elnökségi ülést az elnök legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen az Egyesület székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény).   Az elnökségi ülésre szóló meghívó tartalmazza az Egyesület nevét, székhelyét, az elnökségi ülés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy az elnökségi tagok álláspontjukat kialakíthassák.  

14.       Az elnökség határozatait – az alapszabály vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában – a jelenlévők egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Az elnökség határozatképes, ha ülésén a szavazati jogában nem korlátozott elnökségi tagok több mint a fele jelen van. Két elnökségi tag jelenléte esetén kizárólag egyhangúlag hozható határozat.  

15. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az Egyesületnek nem tagja;
e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

16. Az elnökség határozatait az elnökségi ülésen szóban kihirdeti és az érintett tag(g)(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatoknak az Egyesület székhelyén történő közzétételével egyidejűleg.  

17. Titoktartási és felvilágosítási kötelezettség  

17.1.    A vezető tisztségviselő a jogi személy tagjai, tagság nélküli jogi személy esetén a jogi személy alapítói részére köteles a jogi személyre vonatkozóan felvilágosítást adni, és számukra a jogi személyre vonatkozó iratokba és nyilvántartásokba betekintést biztosítani. A felvilágosítást és az iratbetekintést a vezető tisztségviselő a jogosult által tett írásbeli titoktartási nyilatkozat tételéhez kötheti.  

17.2.    A vezető tisztségviselő megtagadhatja a felvilágosítást és az iratokba való betekintést, ha ez a jogi személy üzleti titkát sértené, ha a felvilágosítást kérő a jogát visszaélésszerűen gyakorolja, vagy felhívás ellenére nem tesz titoktartási nyilatkozatot. Ha a felvilágosítást kérő a felvilágosítás megtagadását indokolatlannak tartja, a nyilvántartó bíróságtól kérheti a jogi személy kötelezését a felvilágosítás megadására.  

18.       A vezető tisztségviselő felelőssége   A vezető tisztségviselő az ügyvezetési tevékenysége során a jogi személynek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felel a jogi személlyel szemben.  

19.       A vezető tisztségviselő megbízatás megszűnése  

19.1.    Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás  
a)         határozott idejű megbízatás esetén a megbízás időtartamának lejártával;
b)         megszüntető feltételhez kötött megbízatás esetén a feltétel bekövetkezésével;
c)         visszahívással;
d)         lemondással;
e)         a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;
f)         a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szüksége körben történő korlátozásával;
g)         a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.  

19.2.    Az Egyesület tagjai, tagság nélküli jogi személy esetén a jogi személy alapítói a vezető tisztségviselőt bármikor, indokolás nélkül visszahívhatják.  

19.3.    A vezető tisztségviselő megbízatásáról a jogi személyhez címzett, a jogi személy másik vezető tisztségviselőjéhez vagy döntéshozó szervéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat.

19.4.    Ha az Egyesület működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.    

20.       Az Egyesület tagjainak jegyzéke  

20.1.    Az Egyesület elnöksége illetve ügyvezetése az Egyesület tagjainak nevét, lakóhelyét és elektronikus kapcsolattartási címét tagjegyzékben tartja nyilván.  

20.2.    Az Egyesület tagjegyzékéből haladéktalanul törölni kell annak a személynek a nevét, lakóhelyét és elektronikus kapcsolattartási címét, akinek a tagsági jogviszonya megszűnt.  

20.3.    Az Egyesület tagjegyzékébe haladéktalanul be kell jegyezni annak a személynek a nevét és lakóhelyét, valamint elektronikus kapcsolattartási címét, akit az elnökség az Egyesületbe tagnak felvett.  

20.4.    A hatályos tagjegyzéket a hatályos alapszabály mellékleteként kell csatolni.  

20.5.    A tagjegyzék nem nyilvános; az elnökség gondoskodik a tagjegyzékbe foglalt személyes adatok megfelelő megóvásáról.  

VIII. Az Egyesület vagyona, gazdálkodása  

A tagok által befizetett tagdíjak, valamint minden, a közös célt szolgáló befizetés az Egyesület vagyonát képezi. Az Egyesület vagyona oszthatatlan. Az Egyesületi tagság bármilyen módon történő megszűnése esetén a tagot az Egyesület vagyonából semmilyen térítés nem illeti meg.   Az Egyesület a tagok által befizetett tagdíjakból, a tagok önként vállalt egyéb juttatásaiból, illetőleg külső támogatók által jutatott összegekkel gazdálkodik. Az Egyesület gazdálkodása során nyereségre nem törekszik.  
Az Egyesület céljainak megvalósítása érdekében támogatókat keres, az elfogadott támogatást a lehető leghatékonyabban és legrövidebb időn belül az elérni kívánt cél támogatására, elősegítésére fordítja.  
Az Egyesület tisztségviselői feladataikat díjazás nélkül látják el, indokolt kiadásaik megtérítésére azonban igényt tarthatnak.  

IX. Vegyes és záró rendelkezések  

Az Egyesületnél felügyelőbizottságot nem kell létrehozni, mert a nem természetes személy tagok létszáma a tagság felét nem éri el, és jelenleg a tagság létszáma a 100 főt nem haladja meg.   Az alapszabályban nem szabályozott kérdésekre a Ptk., és az Ectv. rendelkezései, valamint a 350/2011.(XII.30.) Kormányrendeletben foglaltak az irányadóak.   Abban az esetben, ha a Balassagyarmati Törvényszék az Alapszabály bármely részét érvénytelennek találja, és annak módosítását írja elő, úgy az Alapszabályban a módosításra előírt részek a Balassagyarmati Törvényszék általi elfogadásával lépnek hatályba.  

Kronauer Éva Lilla alapító tag a jelen Alapszabályt a magyar nyelvet nem beszélő alapító tagoknak – akik mindannyian beszélik és értik az angol nyelvet –  angol nyelven felolvasta, annak tartalmát angolul részletesen elmagyarázta, amely tényt a magyarul nem beszélő tagok a jelen alapszabály aláírásával is elismernek és nyugtáznak.  

Kelt Bér, 2024. május 25. napján.