Szervezet neve: ADRIA Interkulturális Egyesület
Címe: 8960 Lenti Harangláb út 36., Magyarország
Adószáma: 19316389-1-20
Képviseletre jogosult személy(ek) neve:
- Kronauer Éva Lilla (önálló),
- Framarin Giacomo (önálló) és
- Bedin Maurizió (önálló)
- Dr. Mikulás Gábor (önálló)
Jelen szabályzatban nem szabályozott kérdésekben a számviteli törvény és a kapcsolódó jogszabályok vonatkozó előírásai szerint kell eljárni. Felülvizsgálata és karbantartása a jogszabályi változások függvényében, de legalább évente történik.
Alkalmazandó: 2021. augusztus 25.-től
____Kronauer Éva Lilla sk.___________
a szervezet képviseletére jogosult személy
cégszerű aláírása
A számviteli politikát az alábbi útmutató segítségével készítettük el:
- Érvényes Számviteli Törvény
- CIVIL KÉZIKÖNYV 2.0 – Útmutató a civil szervezetek mindennapi működéséhez kiadványunk
- illetve számos civil szervezet és köztestület számviteli dokumentumainak áttekintése alapján készítettük el.
Tartalom
1. A számviteli politika célja. 4
2. Az üzleti év, a mérleg fordulónapja. 4
3. A beszámoló készítésének időpontja. 4
4. Könyvvizsgálat, letétbe helyezés és közzététel 4
4.2. Letétbe helyezés és közzététel 5
4.3. Egyéb nyilvánosságra hozatali kötelezettség. 5
5.1. A költségelszámolás választott módszere: 5
5.2. A könyvvezetést végzők. 6
6.4. Az eredmény megállapításának módja és az eredmény kimutatásának formája. 6
Az eredménykimutatás tagolása. 7
8.1. A vállalkozás folytatásának elve. 7
8.5. A következetesség elve. 8
8.9. A bruttó elszámolás elve. 9
8.10. Az egyedi értékelés elve. 9
8.11. Az időbeli elhatárolás elve. 9
8.12. A tartalom elsődlegessége a formával szemben elve. 9
8.14. A költség-haszon összevetésének elve. 9
9. A számviteli politika keretében elkészítendő szabályzatok. 9
11. Értékhelyesbítés, értékelési tartalék. 10
12. Valós értéken történő értékelés. 10
13. Az alapítás -átszervezés költségeinek elszámolása. 10
14. Minősítési ismérvek a számviteli elszámolások szempontjából 10
14.1. Lényegesség kritériumai 10
14.2 A jelentős összegű hiba. 11
14.3. Fajlagosan kisértékű készletek. 11
14.4. A vevőnként, adósként kisösszegű követelések értéke. 11
14.5. Kivételes nagyságú vagy előfordulású bevételek, költségek és ráfordítások. 11
14.6. Behajthatatlan követelések esetében aránytalan költség. 11
15.1.Maradványérték nagysága. 12
15.2.Alkalmazott leírási módszer(ek) 12
15.3.Értékcsökkenés elszámolása. 12
15.3.1. Terv szerinti értékcsökkenés. 12
15.3.2. Terven felüli értékcsökkenés és értékvesztés és ill. visszaírás elszámolásának esetei 12
16. A valuta-és devizatételek értékelése. 13
18. A gazdasági események könyvelésének határideje. 14
Az értékcsökkenés elszámolásának gyakorisága: 14
Az egyéb gazdasági események könyvelésének határideje. 14
20. A számviteli törvény szerinti kiegészítő melléklet szerkezete és tartalma. 14
21. Közhasznúsági melléklet szerkezete és tartalma. 15
A szervezet számviteli politikáját:
- a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (továbbiakban számviteli törvény vagy Sztv.), az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, továbbá a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (továbbiakban Ectv.), valamint konzultáltunk a CIVIL KÉZIKÖNYV 2.0 – Útmutató a civil szervezetek mindennapi működéséhez c. kiadvánnyal, illetve áttekintettünk számos civil szervezet számviteli politikát.
- a számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 479/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet (továbbiakban: Rendelet),
- a civil szervezetek gazdálkodása, az adománygyűjtés és a közhasznúság egyes kérdéseiről szóló 350/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet alapján készítettük el.
1. A számviteli politika célja
A számviteli politika célja, hogy az ADRIA Interkulturális Egyesület (civil szervezetnél) olyan számviteli rendszer működjön, amelynek alapján megbízható és valós információt tartalmazó beszámoló állítható össze. E számviteli rendszer alkalmas továbbá arra, hogy megbízható és valós információkkal támogassa a döntések meghozatalát, illetve az érintettek tájékoztatását.
A számviteli politika – a számviteli törvényben megfogalmazott alapelvekre és értékelési előírásokra épülve – a számviteli törvény előírásainak végrehajtásához szükséges módszerek és eljárások összessége, amely a gazdálkodó adottságának leginkább megfelelő rendszer kialakítását alapozza meg.
2. Az üzleti év, a mérleg fordulónapja
Az üzleti év az az időtartam, amelyről a beszámolót kell készíteni. /Sztv 11. §/
Az üzleti év azonos a naptári évvel, kivéve az alakuló, illetve megszűnő civil szervezetet. A mérleg fordulónapja − a megszűnést kivéve − december 31. /Rendelet 7. § (2)/
3. A beszámoló készítésének időpontja
Az üzleti év mérleg-fordulónapja és a letétbe helyezés időpontja között úgy kell meghatározni a beszámoló készítésének időpontját, hogy a megbízható és valós vagyoni helyzet bemutatásához szükséges értékelési feladatokat el lehessen végezni. /Sztv 3§ (6) 1. /
A beszámoló készítésének időpontja az üzleti év mérlegfordulónapját követő harmadik hónap utolsó naptári napja, esetünkben az üzleti évet követő év március 31. napja
Zárlati ütemterv
Zárlati ütemtervet nem készítünk.
4. Könyvvizsgálat, letétbe helyezés és közzététel
4.1. Könyvvizsgálat
ASzervezetünknek nincs könyvvizsgálati kötelezettsége, azt saját elhatározásból sem választja. / Rendelet 16. § (1) /
4.2. Letétbe helyezés és közzététel
A civil szervezet köteles a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott beszámolóját, valamint közhasznúsági mellékletét az adott üzleti év mérlegforduló-napját követő ötödik hónap utolsó napjáig letétbe helyezni és közzétenni. E letétbe helyezési és közzétételi kötelezettséget az Országos Bírósági Hivatal részére történő megküldéssel kell teljesíteni. /Ectv 30. § (1) (3)/
A közzétett beszámolót könyvvizsgáló nem ellenőrzi, az éves beszámoló mérlegének, eredménykimutatásának, és kiegészítő mellékletének minden egyes példányán kötelesek vagyunk feltüntetni a következő szöveget: “A közzétett adatok könyvvizsgálattal nincsenek alátámasztva.” /Rendelet 17 § (3)/
4.3. Egyéb nyilvánosságra hozatali kötelezettség
A civil szervezet saját honlappal rendelkezik: amelynek címe: http://adriaticaintercultura.org/ A közzétételi kötelezettség kiterjed a beszámoló, valamint közhasznúsági melléklet saját honlapon történő elhelyezésére is. A saját honlapon közzétett adatok folyamatos megtekinthetőségét legalább a közzétételt követő második üzleti évre vonatkozó adatok közzétételéig biztosítani kell. /Ectv 30. § (4)/
5. A könyvvezetés módja
A civil szervezet könyvvezetése − a beszámolási kötelezettség függvényében az egyszeres könyvvitel rendszerében, magyar nyelven, forintban történik. /Rendelet 9 § (1)/
A szervezet működéséről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről, a naptári év könyveinek lezárását követően, a törvényben meghatározott könyvvezetéssel alátámasztott beszámolót köteles – magyar nyelven – készíteni. /Sztv 4. § (1)/
A könyvvezetés és a beszámolókészítés során alkalmaznia kell a külön rendelettel kihirdetett, hatályos magyar számviteli standardokat. /Sztv 6 § (4)/
A civil szervezetnek az alapcél szerinti (ezen belül közhasznú) tevékenységéből, illetve a gazdasági-vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és költségeit, ráfordításait (kiadásait) elkülönítetten kell nyilvántartani. /Ectv 27. § (1)/
A civil szervezet úgy köteles könyvvezetését kialakítani, hogy a vonatkozó jogszabály szerint meghatározott vállalkozási tevékenység (ár)bevételei és ráfordításai (költségei), kiadásai az alaptevékenység bevételeitől és ráfordításaitól (költségeitől), kiadásaitól, gazdasági eseményeitől elkülönüljenek, és ezáltal megbízhatóan kimutatható legyen a vállalkozási tevékenység tárgyévi eredménye. /Rendelet 9 § (9)/
Az egyéb szervezetnek a könyvvezetés során elkülönítetten kell kimutatni a kapott adományt, közcélú adományt és azok felhasználását, amennyiben azt jogszabály előírja, továbbá, ha az adományról a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény, illetve a közcélú adományról a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései szerinti kedvezmény igénybevételére jogosító igazolást állít ki. /Rendelet 9 § (10)/
5.1. A költségelszámolás választott módszere:
A költségeket elsődlegesen az 5. Költségnemek számlaosztály, másodlagosan pedig a 6. Költséghelyek, általános költségek és 7. Tevékenységek költségei számlaosztály számláin könyveljük.
5.2. A könyvvezetést végzők
A könyvvezetést szervezetünk tagja/tisztségviselője végzi.
5.3. A főkönyvi könyveléshez, az analitikus nyilvántartások vezetéséhez és az ezekhez kapcsolódó egyéb adatfeldolgozásokhoz alkalmazott szoftverek
6. Az éves beszámoló
6.1. A beszámoló formája
A beszámoló formáját a civil szervezet által folytatott tevékenység, az éves összes bevétel (az alaptevékenység és a vállalkozási tevékenység összes bevételének) nagysága, valamint a könyvvezetés módja határozza meg. . /Rendelet 7. § (3)/
Szervezetünk a kormányrendelet előírásainak megfelelően egyszerűsített éves beszámolót, valamint a beszámolóval egyidejűleg közhasznúsági mellékletet is készít.
Az egyszerűsített éves beszámoló a Rendelet 4. számú melléklete szerinti mérlegből és az 5. számú melléklete szerinti eredménykimutatásból, valamint a számviteli tv. szerinti kiegészítő mellékletből áll. /Rendelet 8. § (6),
6.2. A beszámoló pénzneme
Az éves beszámolót forintban készítjük el.
6.3. A mérleg formája
A mérleget a Számviteli törvény 4. számú „Az egyszerűsített mérleg előírt tagolása” melléklet mérlegének tagolása szerint készítjük el. /Sztv. 99. § (1)
6.4. Az eredmény megállapításának módja és az eredmény kimutatásának formája
Az üzemi (üzleti) tevékenység eredményét az üzleti évben elszámolt értékesítés nettó árbevételének, az eszközök között állományba vett saját teljesítmények értékének, az egyéb bevételeknek, valamint az üzleti évben elszámolt anyagjellegű ráfordítások, személyi jellegű ráfordítások, értékcsökkenési leírás és egyéb ráfordítások együttes összegének különbözeteként (összköltség eljárással) állapítjuk meg.
Az eredménylevezetést a Számviteli törvény 5. sz. melléklete szerint készítjük el. /Sztv. 99. § (1)
7. A beszámoló tagolása
Az egyesület számviteli törvény szerint és a vonatkozó rendeletben meghatározott módon egyszerűsített éves beszámolót készít.
A mérleg tagolása
A mérleg, a számviteli törvény szerinti tagoláson túl tovább nem részletezett, az arab számmal jelzett tételeket egy-egy csoporton belül nem vonjuk össze, mint ahogy azokat az arab számmal jelzett sorokat sem hagyjuk el, amelyeknél adat sem a tárgyévben, sem az előző évben nem szerepel.
A tovább részletezés és az összevonás tartalmát, valamint indokát a kiegészítő mellékletben bemutatjuk.
Az eredménykimutatás tagolása
Az eredménykimutatás, a számviteli törvény szerinti tagoláson túl tovább nem részletezett, az arab számmal jelzett tételeket egy-egy csoporton belül nem vonjuk össze, mint ahogy azokat az arab számmal jelzett sorokat sem hagyjuk el, amelyeknél adat sem a tárgyévben, sem az előző évben nem szerepel.
A tovább részletezés és az összevonás tartalmát, valamint indokát a kiegészítő mellékletben bemutatjuk.
8. Számviteli alapelvek
A beszámoló elkészítésekor és a könyvvezetés során az alábbi alapelveket kell érvényesíteni:
(Az alapelvektől csak a Számviteli törvényben szabályozott módon lehet eltérni. )
8.1. A vállalkozás folytatásának elve
A beszámoló elkészítésekor és a könyvvezetés során abból kell kiindulni, hogy a gazdálkodó a belátható jövőben is fenn tudja tartani működését, folytatni tudja tevékenységét, nem várható a működés beszüntetése vagy bármilyen okból történő jelentős csökkenése
8.2. A teljesség elve
A gazdálkodónak könyvelnie kell mindazon gazdasági eseményeket, amelyeknek az eszközökre és a forrásokra, illetve a tárgyévi eredményre gyakorolt hatását a beszámolóban ki kell mutatni, ideértve azokat a gazdasági eseményeket is, amelyek az adott üzleti évre vonatkoznak, amelyek egyrészt a mérleg fordulónapját követően, de még a mérleg elkészítését megelőzően váltak ismertté, másrészt azokat is, amelyek a mérleg fordulónapjával lezárt üzleti év gazdasági eseményeiből erednek, a mérleg fordulónapja előtt még nem következtek be, de a mérleg elkészítését megelőzően ismertté váltak.
8.3. A valódiság elve
A könyvvitelben rögzített és a beszámolóban szereplő tételeknek a valóságban is megtalálhatóknak, bizonyíthatóknak, kívülállók által is megállapíthatóknak kell lenniük. Értékelésük meg kell, hogy feleljen az e törvényben előírt értékelési elveknek és az azokhoz kapcsolódó értékelési eljárásoknak.
8.4. A világosság elve
A könyvvezetést és a beszámolót áttekinthető, érthető, e törvénynek megfelelően rendezett formában kell elkészíteni.
8.5. A következetesség elve
A beszámoló tartalma és formája, valamint az azt alátámasztó könyvvezetés tekintetében az állandóságot és az összehasonlíthatóságot biztosítani kell.
8.6. A folytonosság elve
Az üzleti év nyitóadatainak meg kell egyezniük az előző üzleti év megfelelő záró adataival. Az egymást követő években az eszközök és a források értékelése, az eredmény számbavétele csak e törvényben meghatározott szabályok szerint változhat.
8.7. Az összemérés elve
Az adott időszak eredményének meghatározásakor a tevékenységek adott időszaki teljesítéseinek elismert bevételeit és a bevételeknek megfelelő költségeit (ráfordításait) kell számításba venni, függetlenül a pénzügyi teljesítéstől. A bevételeknek és a költségeknek ahhoz az időszakhoz kell kapcsolódniuk, amikor azok gazdaságilag felmerültek.
8.8. Az óvatosság elve
Nem lehet eredményt kimutatni akkor, ha az árbevétel, a bevétel pénzügyi realizálása bizonytalan. A tárgyévi eredmény meghatározása során az értékvesztés elszámolásával, a céltartalék képzésével kell figyelembe venni az előrelátható kockázatot és feltételezhető veszteséget akkor is, ha az az üzleti év mérlegének fordulónapja és a mérlegkészítés időpontja között vált ismertté. Az értékcsökkenéseket, az értékvesztéseket és a céltartalékokat el kell számolni, függetlenül attól, hogy az üzleti év eredménye nyereség vagy veszteség.
8.9. A bruttó elszámolás elve
A bevételek és a költségek (ráfordítások), illetve a követelések és a kötelezettségek egymással szemben – az e törvényben szabályozott esetek kivételével – nem számolhatók el.
8.10. Az egyedi értékelés elve
Az eszközöket és a kötelezettségeket a könyvvezetés és a beszámoló elkészítése során egyedileg kell rögzíteni és értékelni.
8.11. Az időbeli elhatárolás elve
Az olyan gazdasági események kihatásait, amelyek két vagy több üzleti évet is érintenek, az adott időszak bevételei és költségei között olyan arányban kell elszámolni, ahogyan az az alapul szolgáló időszak és az elszámolási időszak között megoszlik.
8.12. A tartalom elsődlegessége a formával szemben elve
A beszámolóban és az azt alátámasztó könyvvezetés során a gazdasági eseményeket, ügyleteket a tényleges gazdasági tartalmuknak megfelelően – e törvény alapelveihez, vonatkozó előírásaihoz igazodóan – kell bemutatni, illetve annak megfelelően kell elszámolni.
8.13. A lényegesség elve
Lényegesnek minősül a beszámoló szempontjából minden olyan információ, amelynek elhagyása vagy téves bemutatása – az észszerűség határain belül – befolyásolja a beszámoló adatait felhasználók döntéseit. Egy-egy tétel lényegessé minősítését más hasonló tételekkel összefüggésben kell megítélni.
8.14. A költség-haszon összevetésének elve
A beszámolóban (a mérlegben, az eredménykimutatásban, a kiegészítő mellékletben) nyilvánosságra hozott információk hasznosíthatósága (hasznossága) álljon arányban az információk előállításának költségeivel .
9. A számviteli politika keretében elkészítendő szabályzatok
A számviteli politika keretében önálló szabályzatként kerül elkészítésre
- az eszközök és a források értékelési szabályzata,
- az eszközök és a források leltárkészítési és leltározási szabályzata,
- az eszközök és a források selejtezési szabályzata,
- a pénzkezelési szabályzat
10. Az eszközök besorolása
A számviteli törvény szerint a termelőeszközöket a befektetett eszközök, illetve a forgóeszközök közé rendeltetésük, használatuk alapján kell besorolni. /Sztv 23. § (4) /
A forgóeszközök között kerülnek kimutatásra mindazok az eszközök, amelyek nem tartósan szolgálják a tevékenységet, vagyis egy év vagy egy évnél rövidebb időszak alatt elhasználódnak vagy kikerülnek a gazdálkodásból. /Sztv 28. §/
Amennyiben egy adott eszköz használata, rendeltetése megváltozik, mert az eszköz a tevékenységet, a működést tartósan már nem szolgálja vagy fordítva, akkor annak besorolását meg kell változtatni; az eszközt – legkésőbb a mérlegkészítés időszakában, a mérlegfordulónapra vonatkozóan – át kell sorolni a befektetett eszközök közül a forgóeszközök közé vagy fordítva, a forgóeszközök közül a befektetett eszközök közé. /Sztv 23. § (5)/
Módosításra (átcsoportosításra) is csak az ügyvezetés döntése alapján kerül sor a tárgyévet érintően, legkésőbb az üzleti év mérlegének készítésekor.
11. Értékhelyesbítés, értékelési tartalék
A civil szervezet az értékhelyesbítés lehetőségével nem kíván élni, így a mérlegben sem értékhelyesbítés, sem értékhelyesbítés értékelési tartaléka nem szerepel.
12. Valós értéken történő értékelés
A civil szervezet a valós értéken történő értékelés lehetőségével nem kíván élni, így a mérlegben ehhez kapcsolódóan sem értékelési különbözet, sem valós értékelés értékelési tartaléka nem szerepel, az eredménykimutatás ehhez kapcsolódóan értékelési különbözetet nem tartalmaz.
A pénzügyi instrumentumok meghatározott körére nem alkalmazzuk a valós értéken történő értékelés szabályait.
13. Az alapítás -átszervezés költségeinek elszámolása
A felmerült költségeket egy összegben számoljuk el az eredmény terhére a felmerülés évében.
14. Minősítési ismérvek a számviteli elszámolások szempontjából
14.1. Lényegesség kritériumai
A lényegesség elve alapján lényegesnek minősül a beszámoló szempontjából minden olyan információ, amelynek elhagyása vagy téves bemutatása befolyásolja a beszámoló adatait, a felhasználó döntéseit. Egy-egy tétel lényegessé minősítését más hasonló tételekkel összefüggésben kell megítélni. /Sztv 16. § (4)/
14.2 A jelentős összegű hiba
Amennyiben az ellenőrzés az előző üzleti év(ek) egyszerűsített mérlegében, eredmény-levezetésében – a vállalkozó számviteli politikájában rögzített feltételek szerint – jelentős összegűnek minősülő hibá(ka)t állapított meg, akkor az előző üzleti év(ek)re vonatkozó módosításokat az egyszerűsített mérleg és az eredmény-levezetés minden tételénél az előző üzleti év adatai mellett be kell mutatni. Ilyen esetben az egyszerűsített mérlegben és az eredmény-levezetésben is külön-külön oszlopban szerepelnek az előző évi adatok, a lezárt üzleti év(ek)re vonatkozó módosítások, illetve a tárgyévi adatok. /Sztv. 99§ (6)/
Nem jelentős összegű a hiba, ha a hiba feltárásának évében, a különböző ellenőrzések során, egy adott üzleti évet érintően (évenként külön-külön) feltárt hibák és hibahatások – eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő – értékének együttes (előjeltől független, abszolút) összege nem haladja meg a jelentős összegű hiba értékhatárát. /Sztv. 3§ (3) 4./
14.3. Fajlagosan kisértékű készletek
Az értékvesztés elszámolása szempontjából fajlagosan kis értékűnek tekintjük azokat a készleteket, amelyek esetében készletcsoportonként (főkönyvi számlánként) az értékvesztés nem haladja meg a nyilvántartott érték 5 %-át.
14.4. A vevőnként, adósként kisösszegű követelések értéke
Azt tekintjük kisösszegű követelésnek, amely nem haladja meg a 100 Eft-ot.
14.5. Kivételes nagyságú vagy előfordulású bevételek, költségek és ráfordítások
A kivételes nagyságú vagy előfordulású tételek küszöbértékét 100 EFt-ban határozzuk meg. /Sztv 14. § (4)/
Ennek megfelelően az elszámolt kivételes nagyságú vagy előfordulású bevételeket, költségeket, illetve ráfordításokat ezt meghaladó összeg esetén a Kiegészítő mellékletben tételesen bemutatjuk. /Sztv 88. § (4.a)/
14.6. Behajthatatlan követelések esetében aránytalan költség
Behajthatatlan követelések esetében maximum a végrehajtás költségeinek háromszorosában határozzuk meg azt az értéket amikor a végrehajtással kapcsolatos költségek már nincsenek arányban a követelésből várhatóan megszerezhető összeggel
15. Amortizációs politika
A terv szerinti értékcsökkenés elszámolásánál a hasznos élettartam végén várható maradványértékkel csökkentett bekerülési értékből kell kiindulni.
Hasznos élettartam: az az időszak, amely alatt az amortizálható eszközt a gazdálkodó időarányosan vagy teljesítményarányosan az eredmény terhére elszámolja. /Sztv. 3. § (4) 5./
Maradványérték: a rendeltetésszerű használatbavétel, az üzembe helyezés időpontjában – a rendelkezésre álló információk alapján, a hasznos élettartam függvényében – az eszköz meghatározott, a hasznos élettartam végén várhatóan realizálható értéke. Nulla lehet a maradványérték, ha annak értéke valószínűsíthetően nem jelentős. /Sztv. 3. § (4) 6./
15.1.Maradványérték nagysága
Maradványértéket nem határozunk meg az immateriális javaknál és tárgyi eszközöknél, mert a cél szerinti tevékenység a meghatározó, ezért a szervezet eszközeit nulla értékig amortizálja.
15.2.Alkalmazott leírási módszer(ek)
Bruttó érték alapján
Az évenként elszámolandó értékcsökkenésnek a bekerülési értékhez (bruttó értékhez) – maradványérték megállapítása esetén a maradványértékkel csökkentett bekerülési értékhez (bruttó értékhez) – viszonyított arányát, az egyedi eszköz várható használata, ebből adódó élettartama, fizikai elhasználódása és erkölcsi avulása, az adott vállalkozási tevékenységre jellemző körülmények figyelembevételével kell megtervezni, és azokat a nyilvántartásokon történő rögzítést követően a rendeltetésszerű használatbavételtől, az üzembe helyezéstől kell alkalmazni. /Sztv 52. § (2)/
Az üzembe helyezés időpontja az eszköz szokásos vállalkozási tevékenység keretében történő rendeltetésszerű hasznosításának a kezdő időpontja.
A leírás lineárisan, állandó leírási kulccsal történik. Alkalmazott leírási kulcsok: Az Eszközök és források értékelési szabályzatában meghatározott feltételek szerint.
15.3.Értékcsökkenés elszámolása
15.3.1. Terv szerinti értékcsökkenés
Értékcsökkenést az üzembe helyezés napjától a kivezetés napjáig számolunk el.
A 200 ezer forint egyedi beszerzési, előállítási érték alatti tárgyi eszközök beszerzési vagy előállítási költségét a használatbavételkor értékcsökkenési leírásként egy összegben elszámoljuk. / Sztv 80. § (2)/
15.3.2. Terven felüli értékcsökkenés és értékvesztés és ill. visszaírás elszámolásának esetei
A mérlegben a tényleges piaci értéken kell a terven felüli értékcsökkenési leírást elszámolni / Sztv 56. § (1) /:
- ha a vásárolt készlet (anyag, áru) bekerülési (beszerzési), illetve könyv szerinti értéke jelentősen és tartósan magasabb (20 %-al és 6 hónapon túl), mint a mérlegkészítéskor ismert tényleges piaci értéke
- ha az immateriális jószág, a tárgyi eszköz (ideértve a beruházást is) értéke tartósan lecsökken, mert az immateriális jószág, a tárgyi eszköz (ideértve a beruházást is) az egyesület tevékenység változása miatt feleslegessé vált, vagy megrongálódás,
- ha az immateriális jószág, a tárgyi eszköz megsemmisülés, illetve hiány következtében rendeltetésének megfelelően nem használható, illetve használhatatlan;
- / Sztv 53. § (1) )/
Ha a saját termelésű készlet (befejezetlen termelés, félkész és késztermék, állat) bekerülési (előállítási), illetve könyv szerinti értéke jelentősen és tartósan magasabb, mint a mérlegkészítéskor ismert és várható eladási ára, akkor azt a mérlegben a még várhatóan felmerülő költségekkel csökkentett, várható támogatásokkal növelt eladási áron számított értéken kell kimutatni, a készlet értékét a különbözetnek értékvesztéskénti elszámolásával kell csökkenteni. /Sztv. 56. § (1)/
A vevő, az adós minősítése alapján az üzleti év mérlegfordulónapján fennálló és a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg nem rendezett követelésnél (ideértve a hitelintézetekkel, pénzügyi vállalkozásokkal szembeni követeléseket, a kölcsönként, az előlegként adott összegeket, továbbá a bevételek aktív időbeli elhatárolása között lévő követelésjellegű tételeket is) értékvesztést kell elszámolni – a mérlegkészítés időpontjában rendelkezésre álló információk alapján – a követelés könyv szerinti értéke és a követelés várhatóan megtérülő összege közötti – veszteségjellegű – különbözet összegében, ha ez a különbözet tartósnak mutatkozik és jelentős összegű /Sztv. 55. § (1) /, vagyis egy éven túli és meghaladja a 200 eFt-ot.
A vevőnként, az adósonként kisösszegű követeléseknél – a vevők, az adósok együttes minősítése alapján – az értékvesztés összegét ezen követelések nyilvántartásba vételi értékének 50 százalékában határozzuk meg. /Sztv. 55. § (2) /
16. A valuta-és devizatételek értékelése
A valutakészlet, a devizaszámlán lévő deviza, a külföldi pénzértékre szóló követelés, befektetett pénzügyi eszköz, értékpapír (együtt: külföldi pénzértékre szóló eszköz), illetve kötelezettség forintértékének meghatározásakor az alábbiak szerint járunk el:
A valutát, a devizát a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, hivatalos devizaárfolyamon kell forintra átszámítani.
17. Céltartalékok képzése
Az adózás előtti eredmény terhére céltartalékot kell képezni a szükséges mértékben azokra a múltbeli, illetve a folyamatban lévő ügyletekből, szerződésekből származó, harmadik felekkel szembeni fizetési kötelezettségekre [ideértve különösen a jogszabályban meghatározott garanciális kötelezettséget, a függő kötelezettséget, a biztos (jövőbeni) kötelezettséget, a korengedményes nyugdíj, a végkielégítés miatti fizetési kötelezettséget, a környezetvédelmi kötelezettséget], amelyek a mérlegfordulónapon valószínű vagy bizonyos, hogy fennállnak, de összegük vagy esedékességük időpontja még bizonytalan, és azokra a vállalkozó a szükséges fedezetet más módon nem biztosította. . /Sztv. 41. § (1) /
Céltartalékképzés a jövőbeni költségekre
Az adózás előtti eredmény terhére, a jövőbeni költségekre nem képezünk céltartalékot.
18. A gazdasági események könyvelésének határideje
A pénzeszközöket érintő gazdasági műveletek, események bizonylatainak adatait késedelem nélkül, készpénzforgalom esetén a pénzmozgással egyidejűleg, illetve bankszámla forgalomnál a hitelintézeti értesítés megérkezésekor, az egyéb pénzeszközöket érintő tételeket legkésőbb a tárgyhót követő hó 15-éig a könyvekben kötelezően rögzíteni kell. /Sztv. 165. § (3) a) /
Az értékcsökkenés elszámolásának gyakorisága:
A tárgyi eszközök aktiválását az analitikába az aktiválást követő hónap végéig fel kell jegyezni, de az értékcsökkenést csak az év végi zárás keretében kell elszámolni, – mind az analitikában, mind a főkönyvben – és az egyeztetést is ekkor kell elvégezni.
Az egyéb gazdasági események könyvelésének határideje
Az egyéb gazdasági műveletek, események bizonylatainak adatait a gazdasági műveletek, események megtörténte után negyedévenként, a tárgynegyedévet követő hó végéig kell a könyvekben rögzíteni és a főkönyvi számlákon kimutatottakat az analitikával egyeztetni.
(kivéve az értékvesztések, a céltartalékok és az időbeli elhatárolások, továbbá a devizás, valutás tételekhez kapcsolódó árfolyam különbözetek megállapításának és a főkönyvben történő elszámolása, amely csak az éves zárás keretében történik.)
19. Könyvviteli zárlat
Könyvviteli zárlat csak év végén készül. A zárlati munka folyamán a folyamatos könyvelés teljessé tétele érdekében egyeztetünk a főkönyvet az analitikákkal és elvégezzük a kiegészítő, helyesbítő és egyeztető könyveléseket.
Az éves zárást a beszámoló-készítési határidőig kell elvégezni. Az éves zárás után a főkönyvi kivonat mellett minden főkönyvi kartont és analitikát is ki kell nyomtatni.
20. A számviteli törvény szerinti kiegészítő melléklet szerkezete és tartalma
Az egyesület egyszeres könyvitelt vezet, ezért kiegészítő mellékletre nem kötelezett.
Tájékoztató jellegű adatok:
- A támogatási program keretében végleges jelleggel felhasznált összegek támogatásonként. (Támogatási program alatt a központi, az önkormányzati és/vagy nemzetközi forrásból, illetve más gazdálkodótól kapott, a tevékenység fenntartását, fejlesztését célzó támogatást, adományt kell érteni.) /Ectv. 29. § (4)/
- A támogatási program keretében kapott visszatérítendő (kötelezettségként kimutatott) támogatásra vonatkozó, részletezett adatok. /Ectv. 29. § (4)/
- Az üzleti évben végzett főbb tevékenységek és programok. /Ectv. 29. § (5)/
A fent felsorolt tájékoztató jellegű adatokat a szervezt az OBH által közzétett beszámoló űrlap részét képező kiegészítő mellékletben jeleníti meg.
21. Közhasznúsági melléklet szerkezete és tartalma
A civil szervezet köteles a beszámolójával egyidejűleg közhasznúsági mellékletet is készíteni. /Ectv. 29. § (3) /
A civil szervezet közhasznúsági mellékletet a 50/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet „Melléklet a 350/2011. (XII. 30.) Korm. rendelethez” című melléklet tartalma szerint, az OBH által közzétett űrlapon készíti el.