Szent Ágota napja Arzignano-ban – Sant’Agata in Arignano
Szent Ágota napja az egyik legnagyobb egyházi ünnep Olaszországban. Napja február 5.
Szent Ágota a szicíliai Cataniában született és 251 körül szenvedett vértanúságot. Egyike annak a hét női szentnek, akik Szűz Mária mellett név szerint szerepelnek a szentmise első kánonjában. Számos városnak, településnek védőszentje, többek között a Veneto tartománybeli Arzignano-nak is. Arzignano kevesebb, mint 5 kilométerre van Chiampo-tól, ahol egyesületünk velencei helye található. Szent Ágota napja ugyan február 5-e, azonban a Chiampo folyó völgyében, ahol Arzignano is van egy majd egy hónapos ünnep-sorozat. 2025-ben január 24-től február 22-ig tart. De vajon, miköze Arzignano-nak, Szent Ágota ünnepének a magyar-velencei közös múlthoz?
Luxemburgi Zsigmond, magyar, horvát, német király, német-római császár, 1410-ben, amikor megválasztották német királynak, úgy döntött, hogy a koronát a pápa tegye fel a fejére. Útnak is indult Rómába 1413-ban, de ahhoz hogy oda eljusson seregével át kellett haladnia a Serenissima, azaz a Velencei Köztársaság területén, aminek a Serenissima nem feltétlen örült, mivel Zsigmond háborút indított a velenceiek ellen Isztria és Dalmácia megtartása érdekében. Ezért neki és seregének néha kitérőket kellett tennie. 1413-ban megérkezett Arzignano-ba, ahol szintén nem fogadták tárt karokkal, így Zsigmond serege körbevette a várat. Arzignano-ban azóta tartják meg Szent Ágota napját. Most idézem az Arzignano 2025. februári, 612-dik Szent Ágota ünnepi program füzetében megtalálható rövid ismertetőt:
„1410-ben a császári trónra törekvő Luxemburgi Zsigmond magyar király Rómába akart menni, hogy a pápa megkoronázza, de jelentős ellenállásba ütközöt, amikor a Serenissima, azaz a Velencei Köztársaság területén át akart haladni.
1413-ban, Vicenza környékén több terület ostromlása után Arzignano-ba érkezett, ahol a férfiak a magyarok elleni komoly védekezésre rendezkedtek be, azonban egy hét ostrom után az arzignanóiak élelme már fogytán volt.
Cselhez folyamodtak, valamint megfogadták Szent Agátának, a város védőszentjének: ha sikerül megszabadulniuk a magyaroktól, templomot építenek a tiszteletére. Másnap a várfalakról kenyereskosarakat, borosüvegeket, szénát és zabot dobáltak az ostromlók felé. Pippo Spano úgy gondolta, hogy az ostromlottak még mindig nagy tartalékokkal rendelkeznek, ezért úgy döntött, hogy felhagy az ostrommal.
- február 5-e Szent Agáta ünnepe. A fogadalomuknak megfelelően Szent Agáta tiszteletére templomot építettek a régi Tezze-ben.
A védőszent napján minden évben Arzignano önkormányzatának küldöttsége a polgármesterrel az élén levonul a Castello-ból (Arzignano vára) Tezze-be, és amikor a körmenet végighalad az ősi Via Calpedán, Castellana (a Vár) lakossága fegyvert ragad (meg nem töltött puskákat) a vad Pippo Spano ostromának emlékére.
További érdekesség olaszul: http://www.castelloarzignano.it/visita/libro/pag16.htm
italiano
“Nel 1410 Sigismondo di Lussemburgo, re d’Ungheria, che aspirava al trono imperiale. volendo recarsi a Roma per essere incoronato dalle del Papa, trovò una notevole resistenza al suo passaggio nello Stato della Repubblica Serenissima.
Nel 1413, asselando diversi territori nel viccentino, arrivò ad Arzignano, dove gli uomi avevano predisposto una valida difesa per proteggersi dagli ungheresi ma dopo una settimana di assedo i viveri scarseggiavano per gli arzignanesi.
Si studiò uno stratagemma, formulando anche un voto a Sant’Agata, patrona del paese: se fossero riusciti a liberarsi dagli Ungari, avrebbero eretto una chiesa in suo onore. Il giorno seguente dalle alle mura del castello vennero gettate ceste di pane, oltri di vino, fieno ed avena verso gli assedianti. Pippo Spano, pensado che gli assediati evessero ancora ingenti riserve di provviste, decise di lasciar perdere l’assedio.
Era il giorno 5 febbraio del 1413, festa de Sant’Agata. La chiesa, eretta a Sant’Agata a saldo del voto è quella vecchia di Tezze.
Ogni anno, nel giorno della santa patrona, una rappresentanya del comune di Arzignano, con il sindaco in testa, scende da Castello a Tezze e al passaggio della processione, lungo l’antichissima via Calpeda, ancora oggi i castellani usamo far sparare fucili a salve in ricordo dell’assedio del feroce Pippo Spano.”
Ulteriori fatti interessanti: http://www.castelloarzignano.it/visita/libro/pag16.htm
